ZuglóPortál

A szabályozás legyen egyszerű, érthetô, hogy a tulajdonos pontosan tudja, mit építhet a telkére. A közterületeken minél több zöld tegye lehetôvé a kikapcsolódást, s adjon teret a gyalogosoknak, a kerekezôknek. A felszíni parkolástól vissza kell foglalni a közterületet – állítja Dienes János, Zugló új fôépítésze, akivel terveirôl beszélgettünk. – A szabályozásban min kellene változtatni?

A szabályozási terv legalább egy, utcák határolta tömbre vonatkozik, amely az egyes telkekre is tartalmaz elôírásokat, adatokat. Sok követelménynek, szempontnak eleget kell tenni, mint például az „illeszkedésnek”, a benapozásnak, és még sorolhatnám. A szándék az egyértelmű szabályozás. Azt szeretném például, ha az adott telket tekintve a jövôben nemcsak az építési helyet és a maximális építési magasságot határoznánk meg, hanem a szintek számát is.

Ennek korlátozásával kevesebb ügyeskedésre volna lehetôség, nem volna értelme például beruházói érdekbôl minden áron a minimálisan megkövetelt 250 centiméteres belmagasságot alkalmazni. S ha minden érintett tartja magát a paraméterekhez, akkor nincs hivatkozási alap illeszkedésrôl, árnyékolásról meg egyebekrôl vitázni, ezeket a szabályozás már tisztázta.

– Mindent elölrôl kell kezdeni?

Szó sincs róla. Évekkel ezelôtt egy kft. pályázaton nyerte el azt a feladatot, hogy dolgozzon ki javaslatokat a zuglói szabályozási terv módosítására. A munkájuk zöme hasznosítható. Erre az alapra építve viszonylag gyorsan megvalósíthatók a szükséges pontosítások. Néhány hetet kértem arra, hogy mindent végiggondoljak. Ôszre elkészülhet az a javaslatcsomag, amelyet a képviselôk megvitatnak.

– Mi a „filozófiája” a fôépítésznek a zuglói szabályozásban?

Három vetület van. Az egyik a jogi, mert igazodnunk kell a magasabb rendű jogszabályokhoz. A másik a politikai. A lakosok érdekeit, kívánságait közvetítô képviselôtestület mondja ki a végsô szót arról, hogy itt vagy ott közpark legyen-e vagy többemeletes társasház, netán irodaépület, és az milyen magas legyen. És a kettô között van a szakma.

Lesznek részletes szabályozási javaslataink minden egyes tömbre, amelyek aztán szembesülnek a jogi keretekkel és a politikusi véleményekkel. Kerülni akarjuk a végleteket. Nem helyes például, hogy a Róna utcában, amely 45 méter széles, különbözô kötöttségek miatt nem engedünk 12 vagy akár 15 méter magas házsort építeni (a jelenlegi szabályozás az „illeszkedés” okán ezt nem teszi lehetôvé).

Ami a közterületeket illeti, azt láthatjuk, hogy szinte mindenütt autó van, nemcsak a járdák mellett, hanem a zöldben, a gyepen is. Csökkenteni kellene a felszíni parkolást a közterületeken. Ez két módon lehetséges. Egyrészt úgy, hogy az építési telken belül, a pincetérben mélygarázsokat építenek. A másik lehetôség, hogy parkolóházak épüljenek elérhetô közelségben. Ha például a Róna utcában a telkeken belülre vagy közterületi mélygarázsokba „vinnénk” az autókat, a középsô sávokban megszüntethetô lenne a parkolás, és itt sétány, kerékpárút vagy akár kutyafuttató is lehetne. Ha csak a ozgássérültek számára tennénk lehetôvé a parkolást, vagy kisebb számú fizetô parkolóhelyet fenntartva a vendégeknek, a vásárlóknak, akkor maradna hely a gyalogosoknak, a növényeknek a kerekezôknek.

Ahhoz persze, hogy telken belül helyezzék el az autókat, korlátozni kell a felszíni parkolást.

– Hogyan lehetne visszafoglalni a közterületet? Tiltással, kényszerítéssel?

A szabály úgy szól, hogy minden egyes új lakáshoz, üzlethez egy parkolót is építeni kell. De a szabályozásban kimondhatjuk, hogy másfél parkolóhely legyen a kötelezettség, egy tízlakásos társasház esetében tizenöt parkolóhely.

Ez azért is fontos lenne, mert Zuglóban is egyre jellemzôbb, hogy nem egy autó van egy családban. S ha a telken belül nincs mód mélygarázs kialakítására, például mert úszótelekrôl van szó, amelyen épp csak a ház fér el, vagy tetôtér-beépítések, emeletráépítések esetében kevés a hely, azt fogom javasolni, hogy ekkor se elégedjen meg az önkormányzat a beruházó részérôl a 300 ezer forintos parkolóhely-megváltással, mint jelenleg, mert így az autó megint csak a közterületen foglal el helyet.

Zuglóban vannak, és még lesznek kijelölt helyek mélygarázsok építésére, hogy 500 méteren belül eleget lehessen tenni a szabálynak. Az ilyen parkolókat nyilván nem egy társasház hasznosíthatná, üzemeltethetné. De ki fizesse a mélygarázsban lévô parkolóhely árát? Ma a lakást vásárló nem köteles egyúttal parkolóhelyet is vásárolni. Meglehet, hosszabb távon össze kellene kapcsolni ezt a két dolgot, például a hitelfeltételeket is úgy alakítva, hogy egyúttal a garázs megvásárlására is igénybe lehessen venni kölcsönt.