ZuglóPortál

Elutasította a hatóság a környezethasználati engedély kiadását a Komárom-Esztergom megyében található irtáspusztai sertéstelep ügyében – tudta meg a hvg.hu. Természetvédők osztják a környékbeli lakosok félelmét, hogy a telep mérete és az alkalmazott trágyakezelési technológia miatt környezetszennyezés történik. A tatai polgármester minderről a fideszes Papcsák Ferenccel, a volt elszámoltatási kormánybiztossal tárgyalna, aki viszont tagadja, hogy akár csak tanácsokkal segítené a sertéstelep ügyét. Oszsza meg másokkal is

 

Környe lakosainak körében felháborodást keltett, hogy a község határában, Irtáspusztán több tízezer sertést akar tartani két holland cég. A Környe Pork Kft. és a Bodajki Pork Kft. húszmillió eurós befektetéssel és uniós támogatással hozná létre a telepet. Amely egyébként működik, csak a tevékenység végzéséhez szükséges hígtrágyatárolót el kellene bontania.

A tárolót 2008-ban a telep akkori tulajdonosa, az Agrotech Holland Kft. engedély nélkül építette fel. Erre végül a cég tavaly év végéig megkapta az ideiglenes fennmaradási engedélyt. A határidő lejárta után azonban a község jegyzője kezdeményezte az engedély nélküli használat megtiltását, s elrendelte a lebontását – közölte a hvg.hu-val Salamon Gyöngyi, aki a környei önkormányzat sajtóügyeit intézi. Mindemellett a jegyző megfellebbezte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél a környezethasználati engedély kiadását.

„A felügyelőség is egyetértett azzal, hogy a bűz miatt, és mert a telep és a lakóházak közötti előírt 500-1000 méter helyett csak 300 méteres a védőtávolság, a Bodajki Pork Kft.-nek új telephely létrehozására korábban kiadott környezethasználati engedélyt visszavonja” – tudatta a hvg.hu-val a felügyelőség igazgatója, Németh István. Megjegyezte, a kft. ezt megfellebbezte, ennek elbírálása jelenleg folyamatban van.

A sertéstelep létrehozása hallatán a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is felemelte a hangját. A szervezet regionális politikai munkacsoportjának programfelelőse, Fazekas László tavaly év végén úgy nyilatkozott, hogy a holland beruházó nyíltan közölte, neki a legfontosabb, hogy a sertéstelepen keletkező hígtrágyát a környező földeken szétteríthesse. Fazekas felhívta a figyelmet arra is, hogy a telep tulajdonosát 2010-ben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal megbüntette a túlzott trágyakijuttatás miatt. És ha ez a jövőben is így lesz, akkor a százezernél több állat után keletkező trágya mennyisége miatt szennyező anyagok kerülhetnek a kiemelten védendő karsztvízbázisba, amely a környék egy részének ivóvíz-ellátását is biztosítja.

A környezetszennyezéssel kapcsolatos aggályait osztotta meg a hvg.hu-val a tatai polgármester, a Fidesz-KDNP-s Michl József, mondván, attól tart, hogy a hígtrágya bejuthat az Által-érbe, s onnan a tatai Öreg-tóba is. Éppen ezért – tette hozzá – szeretne leülni a sertéstelep ügyében tárgyalni Papcsák Ferenccel, akinek az ügyvédi irodája jár el tudomása szerint az ügyben.

S bár Papcsák szerepéről a környei lakosok is hallottak, a zuglói polgármester tagadta a hvg.hu-nak, hogy bármilyen köze lenne az ügyhöz. Közölte: jelenleg nem praktizál ügyvédként. Arra a kérdésre, hogy ettől függetlenül az ügyvédi iroda közreműködhet-e a történetben, azt felelte, ügyfelekről, ha akarna, sem adhatna tájékoztatást. Hozzátette: abban az esetben, ha megbízás nélkül adna tanácsot, jogellenes tevékenységet követne el, amennyiben pedig barátként nyújtana tanácsot, az senkire sem tartozik.

A tanácsadásról azért is faggattuk Papcsák Ferencet, mert az interneten bárki számára elérhető dokumentumok szerint korábban sertéstelepekkel kapcsolatban több cégnek segített az engedélyezési folyamat lebonyolításában. Így 2009-ben eljárt az ugyancsak környei székhelyű Lavi Pork Kft . érdekében, amely Nagyvenyimben és Baracson is sertéstelepet működtet, és képviselte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél a Pusztaser Sertéstenyésztő Kft-t. Ez a vállalkozás szintén Környén, mégpedig annak Tagyospuszta elnevezésű részén akart sertéseket tenyészteni.

Az interneten található jegyzőkönyv végén még Papcsák Ferenc aláírása is megtalálható. Érdekessége a dokumentumnak, hogy a telep és a lakóházak közötti távolság miatt a védőövezetet itt is 300 méterre akarták lecsökkenteni az 500 méter helyett, ám azt a felügyelőség (és közegészségügyi szempontból az ÁNTSZ) nem javasolta. A hatóság állásfoglalásával szemben Papcsák Ferenc azt hozta fel, hogy hiányolja belőle a közszolgálatiságot.

forrás és szerző : hvg.hu / Csikász Brigitta


Az eredeti írás itt olvasható