ZuglóPortál

Változatok a Városliget-beli műemlék játékok bemutatására
Mi lesz az évek óta kiűzetéssel fenyegetett budapesti Vidám Park védett és megőrzendő műemlék játékaival, épületeivel? Hiába kapott a minap 100 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 100 millió forint tulajdonosi kölcsönt a fővárostól, ez már aligha segít rajta. Az egyik elképzelés szerint szétszednék és valahol egészen máshol mutatnák be őket, egy másik szerint az Állatkert viselhetné a gondjukat. A döntés az új Fővárosi Közgyűlésre vár. Oszsza meg másokkal is

 

A városligeti Vidám Park története az 1800-as évek elején kezdődött: mai területén először az ún. „alsóbb néprétegeket” kiszolgáló Vurstli állott, amely az első világháború előtt élte fénykorát. Az 1900-as évektől azután ugyane területen megépült a színvonalasabb szolgáltatásokat kínáló Angol Park. A kettő összevonásából, 1950-ben született meg a mai Vidám Park államosított együttese, amelyet évtizedekig a szocialista tömegszórakoztatás zászlóshajója volt, milliós látogatószámmal: „a túlnövesztett, friss nagyvárosi proletariátus éppoly gyökértelenül és kapcsolatvesztetten kereste szabadideje eltöltésének lehetőségét a Vidám Parkban, mint bevándorló elődei fél-háromnegyed évszázaddal korábban a Vurstliban” – írta egy tanulmányában (egyebek mellett) a Vidám Park perspektíváit vizsgálva Persányi Miklós, az Állatkert igazgatója, a Vidám Park igazgatóságának korábbi elnöke.

Az intézmény csillaga a televíziózás elterjedésével, majd a város lakosságának csökkenésével és a jegyárak emelkedésével kezdett el hanyatlani. Az 1990-es évek közepétől beindult az eladósodás, a látogatók száma hamarosan a töredékére csökkent. Az intézményt túlhaladta a korigény, területe nem alkalmas komolyabb fejlesztésre. Kicsi, zsúfolt és egyetlen irányban nem bővíthető. Hiába kapott a minap 100 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 100 millió forint tulajdonosi kölcsönt a fővárostól, ez már aligha segít rajta.

Évek óta téma, hogy a Vidám Parkot el kellene költöztetni. Egy reménybeli, de egyelőre bizonytalan költözés esetén az egyik álláspont szerint a Vidám Park talaját parkosítanák, egyes klasszikus értékeit pedig szétszednék, és a használható újakkal együtt átszállítanák. Állítják, hogy ez technikailag megvalósítható, de igaz is: ha komplett Tudor-kori kastélyokat át lehet vinni a tengerentúlra, a Hullámvasutat miért ne lehetne?

De van egy másik koncepció is, amelyet amár idézett Persányi Miklós vetett fel. Ennek veleje, hogy a vidámparki terület összeolvadhatna a még mindig népszerű és a rendszerváltás időszakában mérthez hasonlóan milliós közönséget vonzó Állatkertbe. Az állatkerti és vidámparki funkciók házassága nem példa nélküli: a Debreceni Állatkert alapításától fogva vidámparkot is üzemeltet, de az angliai Chessingtontól a floridai Orlandón át Hongkongig a világon százával lehet az állatkert-vidámpark együttélés sikeres példáit sorolni – hangsúlyozta az igazgató. A B verzió mellett szól az is, hogy ez a létesítmény is fuldoklik a helyszűke miatt – népszerű állatok tartását kell feladnia, pazar botanikai gyűjteményét a Hungária körút túloldalán őrzik egy telepen, akárha valami spájzban –, másrészt a múlt századelőt idéző, a kor neves építészei – Kós Károly, Neuschloss Kornél, Zrumeczky Dezső, Räde Károly és Ilsemann Keresztély – által meghatározott állatkerti miliő kifejezetten alkalmas volna a régi városligeti hagyományok életben tartására. Az összevont intézmény neve lehetne mondjuk Fővárosi Állat- és Élménykert vagy Életkert.

Persze – mint lapunk érdeklődésére elmondta – Persányi sem tartana meg mindent a mostani Vidám Parkból, de valamivel mégis többet, mint amennyit a jog szerint óvni kell. Az öt védett objektumon – a Ráday Mihály és a Körhinta Alapítvány segítségével 1994 és ’97 között felújított, utóbb Europa Nostra-díjat kapott 100 éves Körhintán, az 1912-ben átadott Barlangvasúton, az 1922-ben épült, egész Európában egyedülálló favázas egy kilométer hosszú Hullámvasúton, valamint a Dodzsem és az úgynevezett Fénydodzsem épületén kívül több olyan építmény van, amely szintén valamilyen védelmet érdemelne, de legalábbis törődést – állítja –, így megtartaná a szintén millenniumi atmoszférájú, oszlopsoros rendezvényházat, a kissé ipari hangulatú, de használható Elvarázsolt Kastélyt és a mostanitól eltérő funkciókra, például bábszínháznak, játszóháznak kiválóan alkalmas Viharvasutat. Mint ismeretes, az Állatkert 2007 óta teljes egészében műemlék. A Vidám Parkból átmentett védett csodákkal kiegészülve tehát Budapest e páratlanul értékes, a világon egyedülálló műemléki területe 6,5 hektárral bővülne – jegyezte meg az igazgató.

Ahogy kinéz, a Vidám Park sorsa leginkább a mostani fővárosi ellenzéken fog múlni. Fidesz-képviselő, Hutiray Gyula lapunk kérdésére elmondta: abban tökéletesen egyetért, hogy a Vidám Parknak mennie kell. Arról is meg van győződve, hogy a tradicionális játékokat el kell különíteni a többitől, egyébként nemcsak, mert védettek, hanem – mint azt a 2005 előtti, karszalagos-belépős rendszer bevezetése előtti statisztikák megmutatták, a Vidám Park vezetésének (mostani) állításával ellentétben, igenis, van rájuk igény, népszerűek. Hogy hová kerüljenek, az persze kérdés. Elvileg az Állatkert vagy akár a Nagycirkusz is lehetne a jövőbeli üzemeltetőjük, de mielőtt bármelyik közpénzekből élő intézmény átveszi őket, egyrészt alaposan meg kell vizsgálni, mi az, ami valóban megőrzendő, másrészt hosszú távra ki kell számítani, mennyibe kerül a működtetésük, időről időre nyilván elkerülhetetlen műemléki igényű restaurálásuk – nehogy kiderüljön: csődbe viszik a fenntartójukat.

forrás : nol.hu