
A kis földalatti végállomásához tervezett pláza méretét nemcsak a környékbeli lakosok és a civilek találták eltúlzottnak, hanem a Központi Tervtanács is. A beruházó ennek ellenére nem az épület méretét csökkentené, hanem a kötelezõen megépítendõ parkolóhelyek számát.
A Civilzugló Egyesület reméli, hogy az önkormányzat nem enged a beruházói nyomásnak. Az SCT Milfav Kft. (a beruházó Raiffeisen Bank projektcége) áprilisban újabb kérelmet adott be, mellyel az épülethez kötelezõen megépítendõ parkolóhelyek (1100) számának 50%-os csökkentését kéri.
A beruházó kérését tavaly már elutasította az önkormányzat. Akkor arra hivatkozott a cég, hogy a pláza metróvonal mellé kerül, ezért a jogszabályok szerint lehetõség van a mérséklésre. Az érvelést nem fogadta el a kerület, hiszen a földalatti jóval kevesebb utast szállít, nem tekinthetõ metrónak.

Bezárt butikok, bódéváros, a járdán autók parkolnak
Azóta a plázaterv újabb sebet kapott, a Központi Építészeti-Mûszaki Tervtanács április végi ülésén utasította el a tervet. „A tervezett 30 méteres térfal (épületmagasság) eltúlzott, a városrész jövõképe szempontjából építészetileg elfogadhatatlan.” Mint írják „a tervezõi ismertetésbõl kimaradt a leglényegesebb adat, hogy hány m2-t akarnak beépíteni (…) jelenleg a létesítmény kiszolgálására tervezett 700 gépkocsi férõhely nem ezt a beépítési tömeget eredményezné.”

A szökőkút 20 éve működött utoljára, azóta szétlopták,benőtte a gaz
A parkolás, közlekedés kérdését két éve nem sikerült rendezni. A környéken hétköznaponként 600-800 gépjármû parkol. A bevásárlóközpont forgalma még ehhez adódna hozzá, miközben a környékbeli utcák máris túlzsúfoltak. A tervtanács szerint „Zugló érdeke az, hogy a térség fejlesztése ne jelentsen többletterhet a csatlakozó térségekre.”

Széttöredezett, balesetveszélyes járdák, a valaha bokrokkal, szökőkúttal díszített végállomás ma végtelenül elhanyagolt
A környékbeliek egyre türelmetlenebbül várják, hogy az elhanyagolt csomópontot tegye rendbe a fõváros, de ehhez nem egy újabb plázára van szükség. Az elmúlt években ezért hosszú küzdelmet vívott Herminamezõ Polgári Köre, a Zöldövezet Egyesület és a Civilzugló Egyesület. Jogi, építész szakértõi anyagokat írtunk, tárgyalásokon vettünk részt, testületi üléseken szólaltunk fel. Sajnálatos módon a Zuglóiak Érdekképviseleti Egyesülete (ZÉK), mely most a lakosok érdekeinek leghangosabb védelmezõjeként tûnik fel, ebben a munkában egyáltalán nem vett részt.
Várnai László
Civilzugló Egyesület






