ZuglóPortál

Zuglói Séta
Zug loch, avagy barangoljunk Zuglóban

oldal: 1/6

"SÉTA" A SZÉP, ÁMDE LEROBBANT ÉPÜLETEK KEDVELŐINEK.

ÖSSZEÁLLÍTVA A ZUGLÓ LEXIKON ÉS A FERKAI ANDRÁS SZERKESZTETTE PEST ÉPÍTÉSZETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT C. KÖNYVEKBŐL

Starthely:
A “hannoveri” hármas villamos megállója az Örs vezér terén, 2002. június 8-ika Medárd napján, délelőtt 10 órakor. Ha esik, ha fúj! :o) (A bérleted legyen veled!)

1. Örs vezér tere

 A Sugár mint a majdnem első üzletközpont Magyarországon (a pálmát a Flórián viszi el)
 az IKEA mint bútortörténeti mérföldkő
 az ötvenes évekbeli lakótelep 
 mögötte a Vitézi telep (118)

(villamosozás a Bosnyák térig)

2. Bosnyák tér (nevét az első világháború végéig itt állomásozó bosnyák katonákról kapta. Az elhelyezésükre szolgáló barakkok a mai Fűrész utca és Lőcsei utca között álltak.)

 2: Páduai Szt. Antal r.k. templom 1942-1944, é: Rimanóczy Gyula (tervpályázat 1941-ben, amelyre R.Gy. két tervet nyújtott be: 18-as sorszámú "A" terve hosszhajós elrendezésű, egytornyú templomot javasolt, 19-es sorszámú "B" terve kupolás lefedésű, centrális templom lett volna, szabadon álló toronnyal), kiv: Keszi Harmat Jenő, Beszédes József, Vida László, mb: Bp. Székesfőváros (Barkóczy Sándor plébános), felszentelés 1946. aug. 18. /Mindszenthy József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek), de a templom még ma is befejezetlen, hiányzik a főhomlokzat éleinek és a rózsaablak keretének armírozása, a harangtorony a teljes magasságának csak kb. a negyedét érte el; a Bazilika után a második legnagyobb templom Bp-en, befogadóképessége kb. 3000 fő

Téren szabadon álló, főhomlokzatával a Nagy Lajos király útjára néző, háromhajós, álbazilikás elrendezésű, vasbeton szerkezetű templom. Szegmensívvel záródó apszisa északkelet felé néz. A magas nyeregtetővel fedett hosszházhoz az északnyugati oldalon zömök, befejezetlen harangtorony és négy kápolna (a főbejárattól sorban: Mária kápolna, Pieta, Szt. Kereszt gyóntató kápolna, Jézus Szíve kápolna), valamint a sekrestye csatlakozik, míg a délkeleti oldalon két kápolna (a főbejárattól sorban: Lourdes-i kápolna és Szt. József kápolna). Az oldalkápolnákat félnyeregtető fedi, a Jézus Szíve kápolna kivételével, ugyanis ezt a hosszház oldalfalával megegyező félhenger foglalja magában, világítását felülről kapja. A templom főhomlokzata szinte dísztelen, a hatalmas oromfalat csak a nagyméretű rózsaablak és a bejárat hármas ívű tornáca tagolja. A templom hosszhajójába a tornácon és az előcsarnokon át jutunk.

A sík, gerendás famennyezet népies mintákkal díszített. A hosszház a mellékhajókkal a fix üvegezésű, 3x3-as osztású ablakokon át kapja a megvilágítást. Az igen keskeny mellékhajókat a főhajó tengelyére merőleges vasbeton pengepillérek osztják. A megemelt padlójú szentélyt széles nyíláskeret választja el a főhajótól. Az épület külső falburkolata eredetileg meleg, barnás árnyalatú homokkőből, ciklop falazással készült.

A belső térben a falak vakoltak, a szentélyt 2m magasságig tardosi vörösmárvány burkolja (ez csak később készült el). A padlót barnás és vörös színű mészkő lapok, egyes helyeken műkő lapok borítják. A főbejárat előtti tornác mennyezete és belső oldala vakolt. A rusztikus hatást fokozza a félköríves bejárati üvegfal, ami a kétszárnyú kazettás tölgyfa ajtót foglalja magába. A templom díszítése és berendezése nagyrészt későbbi időkből származik, vagy nem ide készült. Meg kell említeni a Szent Kereszt gyóntató kápolna padjait és egyéb berendezéseit, amelyek feltételezhetően a harmincas évek végéről származnak.

A belső díszítés, illetve burkolatok készítése egészen az 1980-as évekig tartott. A szentély freskója Páduai Szent Antal életéből vett jeleneteket ábrázol (Kontuly Béla, 1962). A főoltárt és a tabernákulum ajtaját ifj. Máriahegyi János szobrász készítette, 1979-ben, illetve 1982-ben. A műkőből készült keresztút Németh Anni alkotása (1965). A templom kazettás famennyezetét Beszédes László és testvérei, iparművészek készítették. (154)

 1 (Thököly út 171.): a BKV villamos remíze 1899-1911. jan.1., é:? (23)

(gyaloglás a Thököly úton, a Róna utcáig)